Bejelentkezés


Elfelejtett jelszó?
Bejelentkezés

 

A maglódi evangélikus templom bemutatása

A Maglód nagyközség történetével foglalkozó kutatók egyetértenek abban, hogy az 1700-as évek elején a törökök pusztítása után a Felvidékről szlovák anyanyelvű evangélikus családok népesítették be a falut. Az első időkben az ecseri katolikusokkal közösen használtak egy kisebb középkori templomot. 


    1775 és 1778 között épült fel a ma is használatban lévő evangélikus templom a középkori templom helyén. Maglód legrégebbi műemlék épülete. Eredetileg a patak köré épülő  faluközpont feletti magaslaton, a temető közepén helyezkedik el. 

 

 A maglódi evangélikus templom


    A templom görögkereszt alaprajzú, torony nélküli épület. Mint ahogyan a Türelmi Rendelet csak ilyen feltételekkel engedte meg az evangélikus hívőknek a templom építését. A templomtól 200 méter távolságra áll a templomhoz tartozó, a XVIII. századból származó Harangláb. 


    A templomot 1778-ban szentelték fel. Késő barokk stílusú épület. A dél felé néző főhomlokzat szélei falsávval keretezettek, középső része előre ugrik. A főhajó keleti és déli bejárata elé félköríves nyílású bejárati előépítmények kerültek. A homlokzatok jellegzetessége az egy szegmentíves, szalagkeretes, magasan elhelyezkedő ablak.


    A maglódi templom belső kialakítása és szépsége az eredeti különleges berendezési tárgyainak köszönhető. Az oltár létrejötte -felépítése és formai kiképzése alapján- az 1740-es évekre tehető. Az oltárszekrényt, az azon található oszlopokat, rokokó jellegű , kagylókból, leveles indákból és virágdíszekből álló áttört, aranyozott csipkeszerű díszítés veszi körül. Az eredeti festés sötét olajzöld, melyet az arany, ezüst motívumok díszítenek. Az oszlopok mellet az oltár díszei még Pál apostol és Keresztelő Szent János és két angyal fából készült festett szobra. Az oltáron három oltárkép található, melyek közül a középső - a keresztre feszített Krisztust ábrázoló - az eredeti. A „Három királyok imádása” és a „Mennybemenetel” című képeket a XX. század közepén adományozták a gyülekezetnek. Az eredetiekről nem tudunk.


    A szószék kosár és a hangvető az 1770-es években készült fából. Dísze az aranyozott keretben látható három festett kép. A középső a magvető példázatát ábrázolja, mellette Péter illetve (Mózes) /Pál! alakját mintázta meg a művész. A hangvetőt sas és nap kép díszíti. 


    A karzatmellvédeket festmények díszítik, melyek a felújítási munkák után kerültek felszínre. Feltehetően a XX. század elején került lefestésre, mivel az I. világháború után vásárolt orgona játszóasztalát úgy helyezték el, hogy az első két festmény egy-egy része hiányzik. Az első kép azt ábrázolja, ahogyan az Ószövetség népe átadja a Szentírást az Újszövetség népének. A másodikon a hárfázó Dávid király látható. A harmadik címe: Ábrahám, aki kész lenne feláldozni fiát. A negyediken Jákob lajtorjája látható. Az ötödiken a tüzes szekéren égbe emelkedő Illés próféta, míg a hatodikon Jézus mennybemenetele látható. A karzatmellvédek képei alatt szlovák nyelvű gótbetűs feliratok találhatóak. A karzat képei stílusukban és ábrázolásmódban a szószékével egyeznek. Ezek is az 1770-es évekből származnak.

    Templomunk egyik különleges darabja sajnos már nem látható. Az oltárral egyidős 1740-ből származó Keresztelő Angyal  szobra, mely a keresztelő tálat tartotta és a szószék alatt állt. A tökéletes testarányú, klasszikus szépségű faszobrot 2001 nyarán ellopták templomunkból. Gyülekezetünk szeretné lehetőségei szerint mielőbb elkészíttetni ennek másolatát.

    A műemléki felügyelet irányítása és szakértő mérnökök  útmutatása alapján templomunk 1998-1999 között teljesen visszanyerhette eredeti szépségét. A belső tárgyak restaurálása részben fejeződött be, a szószék helyreállító restaurálása még nem történt meg.   (Péter Attila lelkész)

MAGLÓD EVANGÉLIKUS LELKÉSZEI:

Hajcsik János 1712  Nikléczi Sámuel 1713 - 1749  Polereczki János 1749 - 1753 Sztanovszki János 1753 - 1756  Szalai Pál 1756 - 1772  Sztankovics Sámuel 1772 - 1778  Klanicza Márton 1778 - 1784  Hrdlicska János 1784 - 1810  Martiny Mihály 1810 - 1818  Szeberényi András 1818 - 1832  Koreczky János Gábor 1833 - 1853   Kemény János 1853 - 1855  Kemény Sámuel 1855 - 1890  Kemény Dezső 1891 - 1893   Simkó Gyula 1893 - 1921  Schultz Aladár 1921 - 1933   Bánki Károly 1934 - 1944  Harmati György 1944 - 1977 Blatniczky János 1977-1995 Krámer György 1995-1998 Péter Attila 1998-2009 Németh Mihály 2009-

 

A Maglódi Evangélikus Egyházközség és templomának története

Maglód város Pest megyében, a főváros középpontjától 26 kilométerre, Budapest határától másfél km-re, délkeletre fekszik. A Cserhát dombjainak és az Alföld síkságának találkozásánál fekvő, dinamikusan fejlődő kisváros lakóinak száma napjainkban meghaladja a tízezer főt.

A település alapításának éve ismeretlen. Nevét a XII. században élt főúrról, Maglód-ról (Maglót, Moglout) kapta, aki a Gyula-Zombor nemzetség sarja volt, és akinek neve a mag szavunk továbbképzése. Jelentése: termékeny.

Maglód első írásos említése Nagy Lajos király korából, a budai káptalan 1352. május 3-án keltezett jelentésében lelhető fel.

Egyes feltételezések szerint a középkorban is ott állt Maglód temploma, ahol jelenleg az evangélikus templom: a város melletti magaslaton. A középkori eredetet igazolja, hogy a templomot mind a mai napig működő temető öleli körül.

A maglódi evangélikus gyülekezet 1546-ban alakult. A római katolikus hívőktől különvált, egyre gyarapodó lutheránus közösség a templom használatára is igényt tartott, amit Amurát pasa a protestánsoknak ítélt. A török hódoltság végére a település elnéptelenedett. Az utolsó írásos adat ebből a korból arról tudósít, hogy egy Satellis nevű lelkész Maglódról került a (Balassa)gyarmati evangélikus egyházhoz prédikátornak.

1700-tól újra lakott terület Maglód. Vélhetőleg az elmenekültek és leszármazottaik tértek vissza. Ismét volt lelkésze a gyülekezetnek is, Hojcsik János személyében. A középkori eredetű szentélyt (akkori szóhasználattal élve: oratóriumot) használták istentiszteleti helyül.

A többnyire a Felvidékről idetelepült magyar és tót nyelvű lakosok megpróbáltatásai azonban nem szűntek meg, mivel a falut 1704-05-ben, a Rákóczi szabadságharc alatti „nehéz idők és terhes viszontagságok megrendítették.”

A megpróbáltatások itt azonban nem értek még véget a maglódiak számára. A Rákóczi-féle felkelés leverése után országszerte tombolt a vértelen ellenreformáció, melynek célja a római katolikus vallás restaurációja volt. „Midőn ekkor a magyar protestáns egyház fölött újra vészterhes felhők vonultak és az ev(angélikus) egyházakat az üldözés vészangyala pusztította: Maglód sem lehetett szerencsésebb a többinél s a bosszúnak ez is esett véres áldozatul. Kik elfuthathattak (sic!), azok elfutottak és elszéledtek és a falu földúlatott.” –írja a krónika.

A véres bosszú egyik oka lehetett az - az eddig hitelesen nem igazolt - eset, amit az ecseri katolikus egyház Historia Domusa és az 1927-es maglódi Canonica Visitatio jegyzőkönyve egyaránt megemlít. Eszerint: „az evangelica vallás bámulatos gyorsasággal terjedvén Maglódon – ezek visszatérítésére 7 jezsuita lett kiküldve, azonban eredménytelenül, - mert megjelenésök alkalmával azonnal felkonczoltattak.”

1730-as évektől aztán lassan helyreáll az élet. A gyülekezet második lelkésze, Nikléczy Sámuel, „az Isten igéjét hol a templomban, melynek akkor csak a puszta falai állottak, hol pedig a lelkészlakon levő kápolnában hirdette.”

1773-ban a gyülekezet kérvényt nyújtott be Mária Terézia királynőhöz, hogy engedélyezze templomuk bővítését. A kérvény beadását megelőzően, 1771-ben, a váci püspökség az ecseri római katolikusok nevében nyújtott be kérvényt a templomra vonatkozó igényükkel, azt állítva, hogy a templom a katolikusoké volt, azok költségén lett javítva, csakhogy Ráday Pál gróf azt tőlük 1719-ben elvette és az evangélikusoknak adta.

A templom tulajdonjogának kérdését egy – a Helytartótanács által kiküldött -  római katolikus-evangélikus -  vegyesbizottság döntötte el a helyszínen. Tanúkat hallgattak meg. De az ekkor élő legöregebb tanúk is mind egyöntetűen azt vallották, hogy soha nem volt a maglódi templom katolikus kézen. A templomépítés perirata megőrizte a tanúk elmondásait. A jegyzőkönyvből néhány tanú vallomása: „Gregorius Miklós: Miolta a tanú Péczelen lakik úgy, mint 50 esztendőtől fogvást, azóta tudja, hogy mindig lutheránus templom volt, és a Prédikátorokat is ösmerte. „

Martinus Cséri: „…Kurucz Háborúba, emlékezik a tanú,  sokszor bíró, sokszor törvénybíró lévén, hogy bizonyos Hojcsik nevű lutheránus prédikátor volt Maglódon, aki a kurucz lakosokkal együtt kikergette, és az helységet kipusztította, azután pedig mint egy-két esztendővel Nikléczi nevű, akinek, hogy Laszkári Koháry gróf prefectusának leánya felesége vala, sőt tudja Prébelyrul jött Maglódra, annak újra megszállítása alkalmatosságával, akinek Parókia fel is állítatott. Sok esztendeig a templom pusztán teteje nélkül állott.

Emlékszik arra is, hogy midőn a Templom puszta vala, az emberek isteni szolgálat végett oda jövén a falakra is, melyek el voltak szaggatva, dülöngélve másztak, s a prédikációt úgy hallgatták. Innét tudja, hogy soha nem volt Deutrális Templom pápistáké. Akkor midőn a templom építtetett, Helység esküdtje volt, azért tudja, hogy a lutheránusok arra kiadott költségek többnyire összeszedett s eladott búzának árából gyűjtötték egymás közt. A…pápisták egy garast sem adtak…munkával segéllettek. Azon építés pedig esett Szeleczki Vince Ispányságában.”

A templomper 1775. március 6-án az evangélikusok javára dőlt el. A templom tulajdonjogát eldöntő vegyesbizottság, Mayerhoffer János pesti kőművesmester szakmai vezetésével 1775. március 28-án tűzte ki az ezer lelkesre bővítendő templom helyét. A főbejárat délen, az oltár helye északon lett kitűzve. A kitűzést – a régi templomot is befoglalva – délre  és keletre bővítve hajtották végre. Ezt követően „a gyülekezetet szigorúan intették, hogy nehogy valamiféle túlzásba essenek a díszítettséget illetően, vagy e célból bármiféle indokkal, bármiféle tiltott pénzgyűjtést kezdeményezzenek.”

Az alapkövet 1775. október 16-án tették le Sztankovics Sámuel lelkészsége alatt, akiről a következőt jegyezte le a krónika: „ valaminthogy Mózes a Kánaán földjét övéinek megszerezte, s ő maga még sem jött bele: úgy itt is Sztankovics pap e templomot fölépítette, de előbb, mintsem fölszentelte és az isteni igét benne hirdette volna, meghalt.”

A templomot Klanicza Márton lelkészsége alatt szentelték fel 1778. november elején.

A templom építői a pesti Jung (Junck) József építőmester, és a szintén pesti Hacker József ácsmester voltak. Az építkezés költsége: 2965 forint 10 garast tett ki. 1782-ben rendezték be a templomot, oltárt, orgonát vásárolva.

A kereszt alaprajzú, torony nélküli templom a magyarországi evangélikus templomok között – mind nyújtott centrális elrendezésével, mind rendkívül értékes berendezésével – különleges helyet foglal el, egyik egyedülálló hazai példája a Nyugat-Európában gyakori protestáns templomtípusnak, amely talán sziléziai mintára terjedt el a Felvidéken (Késmárk, Nagypalugya, Hybe, Kassa, Miskolc) továbbá Pest környékén (Domony, Cinkota, Maglód).

Napjainkban a templom főbejárata a keleti (Sugár utcai) kapu. Ezen belépve jobbról, oldalirányból tárul elénk az oltár és a szószék. Ezzel a bejárattal szemben a déli keresztszárnyban karzat, a helyiek megnevezésében nagykórus – emelkedik. Balra, a déli (Ecseri úti) kapu fölötti kiskóruson található az orgona.

Az oltár

A templom berendezései közül kiemelkedik az oltár. 1740 körül készült. A fából faragott oltárépítmény korinthoszi fejezetű oszloppárjai mellett balról Pál apostol, jobbról Keresztelő János szobra látható. Az oszlopok fölötti párkányzaton egy-egy angyalszobor van. A középső, fő oltárkép eredeti. A keresztrefeszitett Jézust ábrázoló „Kálvária” jelenet. Az oltárképek közül kettő a predellán lévő „Háromkirályok imádása” és az oromzaton lévő „Mennybemenetel” nem egyidős az oltárral. Egy Breznyik nevű helybéli postamester festette őket 1953-ban. Az eredeti képek nyomtalanul eltűntek.

A „Kálvária” oltárkép fölött „Kriszta máme oltár” k. Žid. 13. v. 10. „Krisztus a mi oltárunk” szláv nyelvű felirat olvasható.

Az oltár asztala előtt megközelítőleg négyzet alaprajzú, festett farácsozatú oltárrács található. Ez 1833-ban készült. Alatta kripta – méghozzá a templom újjáépítésében jeleskedő - Pongrácz Boldizsár és családja temetkezési helye található. Legutoljára 1992-ben történt kísérlet, a kriptába való lejutásra. Ekkor a falban két befalazott járatot találtak, mely a maglódi legendárium szerint két alagutat rejt. Az egyiket a faluban lévő Kóczán kastély irányában; a másikat Ecser felé. A kripta és az alagút(ak) feltárása a régészek munkájára vár.

A szószék

Az oltártól balra elhelyezkedő szószék közepén aranyozott keretben, a magyarországi evangélikus egyházművészetben is egyedülálló ábrázolás látható. Bal oldalt várost ábrázoló  háttér előtt magot vető, kalapot, térdnadrágot viselő férfi alakja látható. A kiszórt magokat egy felhőből kinyúló mennyei kéz öntözi. A kép jobb oldalán áldozati oltár előtt térdelő, evangélikus papi öltözéket: Luther kabátot és mózestáblát hordozó lelkész imádkozik. A felhők felett latin nyelvű „Sine me nihil” felirat olvasható. A szószék kosarán lévő ábrázolás Jézus „Magvető” példázatából, a magvetőt jeleníti meg, amint szórja az ige-magot. Az égből Isten keze kancsóból öntözi a magvetést. A képen János evangéliuma 15. rész 5. verséből latin nyelvű felirat: „Sine me nihil”- „Nélkülem semmit”  - hirdeti mit sem ér a lelkész áldozatos szolgálata, magvetése a mag szóból származó nevű Maglódon, ha nincs rajta Isten áldása. A restaurálásra váró szószéken,  a magvető ábrázolás mellett, balra Péter, jobbra Pál apostol képe; alatta pedig Szentlélek-galamb ábrázolás látható. A szószék hangvetőjének mennyezetén sas és nap szimbólum látható. A szószékkosár fölötti hátfalon lévő latin felirat tanúsága szerint 1777-ben készítették a szószéket az imádság és igehirdetés céljára.

A keresztelőmedencét tartó angyal (ellopott) szobra

A szószék előtt fából faragott keresztelő angyal szobor állt. Ezt az 1782-ben készült műremeket, melyet az egész Magyarországi Evangélikus Egyház legszebb ilyen jellegű alkotásának tartottak, 2001-ben ismeretlen tettesek ellopták. Pótlásáról, másolat készítésével napjainkban gondoskodik az egyházközség.

Papi pad

Az oltár mögött az 1800-as évekből származó klasszicizáló, barna  mázolású papi szék áll. Innen indul a szószékre vezető lépcső. A papi pad homloklapján hamis aranyozással díszített görögkereszt, benne kehely látható.

Orgona

Az egy játszóasztallal és pedállal rendelkező 9 változatú hangszert felirata szerint „készítette Bajusz Kálmán Újpesten”, 1884-ben. Felújítottuk a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyarországi Evangélikus Egyház támogatásával, a hívek áldozatkészségéből: 2016-ban.

Karzat fa táblaképek

A templom 1998/99-es felújítása során elvégezték a belső felületek, berendezések kutató feltárását is. Ennek során a „Kiskórus” és „Nagykórus” karzatmellvédjeinek barokkos, íves mezőiben, a zöld máz alatt, igen jó állapotú színes képek kerültek elő, melyek bibliai jeleneteket ábrázolnak. Az összesen hat (négy ószövetségi, kettő újszövetségi) ábrázolás megértését palócos szlovák dialektusban, gót betűkkel írt feliratok segítik.

  1. Kép (orgonától balra a Kiskóruson) – Az Ószövetség népe átadja a Szentírást az Újszövetség népének. (Ef. 2,20)

Szöveg: Jsme wzdélánj na základ Aposstolsky a Prorocky kdez jest gruntownj obetný kámen sam Jezjs Krystus

Fordítás: Kik fölépíttettetek az apostoloknak és prófétáknak alapkövén, lévén a szegletkő maga Jézus Krisztus – Pál levele az Efezusbeliekhez 2. fejezet

  1. Kép (orgonától jobbra a Kiskóruson) – Dávid király hárfázik (Zsolt. 149,1)

Szöveg: Zpjweyte HoSpodinu pisen Nowau Chwǎlu jeho wshromazdénj swatem

Fordítás: Énekeljetek az Úrnak új éneket; dícsérje őt a kegyesek gyülekezete! – 149. Zsoltár 1. verse

  1. Kép (Nagykóruson, balról jobbra az 1. kép) – Izsák feláldozása

Szöveg: Obetowánj Izáka

Fordítás: Izsák feláldozása (Isten próbára teszi Ábrahám hitét) – 1Móz. XXII. Fejezet

4. Kép (Nagykóruson, balról jobbra a 2. kép) – Jákób lajtorjája

Szöveg: Jak Hrozné jest misto toto Zem jiného jedine dum Bosj a tw jest brana nebeska

Fordítás: Mily rettenetes ez a hely; nem egyéb ez, hanem Istennek háza és az ég kapuja – 1Móz XXVIII fejezet

5. Kép (Nagykóruson, balról jobbra a 3. kép) – Illés szekere

Szöveg: Wzetj Eliasse do Nebe, na ohniwem wozu

Fordítás: Illés tüzes szekéren az égbe emelkedik – Királyok (könyve) fejezet ?

6. Kép (Nagykóruson, balról jobbra a 4. kép) – Jézus mennybemenetele

Szöveg: Vzstaupenj Krystowo Na nebe

Fordítás: Krisztus az égbe emelkedik - ? értelmezhetetlen ?

                                                                                                                         

A harangláb

A torony nélküli templomtól mintegy 200 méterre, a patak közelében, az Öregfalu irányában áll az 1720 körül épült harangláb, melyben három harang lakik. Ezek közül a legrégibb az 1723-ban Budán öntött kisharang, melyen az ismert Kálvária jelenet: a Keresztrefeszített Krisztus látható anyjával, Szűz Máriával és szeretett tanítványával, János evangélistával.

Felújítottuk 2014-ben.

 

(Maglód, 2017. április 7. Németh Mihály lelkész)

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2018. november »
november
HKSzeCsPSzoV
1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930