Elfelejtett jelszó?
Elődeink írták
Gyülekezetünk irattárának "kincseiből" teszünk közzé néhány iratot. Az első irat "Emlékül!" címmel az általunk ismert legrégibb magyar nyelvű maglódi evangélikus egyház-történet 1858-ból. Az egyháznak rövid történetét lejegyezte Kemény Sámuel lelkész. A második irat az 1880-ban tartott püspöki hivatalvizsgálat teljes jegyzőkönyve. A harmadik részben néhány jegyzőkönyvi bejegyzést olvashatnak a XIX. századból. Az iratokat - a korabeli helyesírás megtartásával - Németh Mihály lelkész digitalizálta és tette közzé 2013. nyarán.
Emlékül! (Az általunk ismert legrégibb magyar nyelvű maglódi ev. egyház-történet 1858-ból)
Az egyháznak rövid története.
Mikor keletkezett légyen a maglódi ev. Anyaegyház? teljes hitellel nem tudatik; - valamint bebizonyítani nem tudjuk még azt sem, hogy mikor lőn evangélikussá? Csupán annyit mondhatunk róla hitelesen, hogy a nagy Reformatio után, mintegy a 16dik század közepén már fennállhatott. Hogy azonban sok viszontagságokon kellett áttengődnie, azt már csak a török de kivált a 2. Rákóczy háborúból is következtethetjük.
1700-ban aztán a mennyei gondviselés ezen egyházat oly erőre emelte, hogy ez magát teljesen szervezte és rendes lelkészül, a nógrádi esp(eressé)gi jegyzőkönyv nyomán, - Hojcsik Jánost, Aszódi néptanítót hívta meg. – Erről a nógrádi espgi jegyzőkönyvben e szavak olvashatók: „Já, Ján Hoičik, narodil jsem se z Bátovcách, pri S’t’ávnicy, školi jsem se učil v S’t’ávnicy, odkud jsem byl povolany na Aszód za Rektora, a odtudn jsem byl posvečen za kazatele na Maglód” /Nyers fordítás: Én, Hojcsik János a Selmec melletti Báton (szlovákul: Bátovce; németül Frauenmarkt) születtem, a Selmeci iskolában tanítottam, onnan Aszódra hívtak tanítónak, és ott szenteltek fel prédikátornak Maglódra/
Minthogy pedig J. Hoicsik 1702. febr. 15-én írta imigyen be magát a Nógrád megyei espgi jegyzőkönyvbe, - ebből nyilván kiderül, miszerint még akkor a pestmegyei espg szervezve nem volt, hanem a nógrádi espg által kezeltetett.
Meddig volt légyen J. Hoicsik maglódi pap? Azt nem tudhatni, miután ő maga egy árva betűt sem hagyott maga után a jegyzőkönyvben hátra. A nógrádi espg annyit tanúsít, hogy innen Sztregovára Nógrád megyébe ment, és ott esperessé is lőn. Lehetséges az is, sőt az igazsággal valószínű, miszerint Maglódot1704. v 5. után ismét a nehéz idők és terhes viszontagságok megrendítették. Mert ez időtől fogva egész az 1712ig ezen egyház történetét mély homály fedi, és csupán ekkor szedhette magát új rendbe, mint erről ismét a nógrádi espgi jegyzőkönyv szolgáltat tanúbizonyságot. –
Azután Niklécy Sámuel, 1713. év január 31-én hivatott meg Maglódra rendes lelkésznek. Ezen Niklécytől találtatott itt régebben egy anyakönyv és egyéb irományok; de csak 1715-től – Azonban, hogyan? És hová? Tűntek el ezek is, - nem tudjuk.-
Midőn ekkor a magyar protestáns egyház fölött újra vészterhes felhők vonultak, és az ev. egyházakat az üldözés vész angyala pusztította: Maglód sem lehetett szerencsésebb a többinél s a bosszúnak ez is esett véres áldozatul. Kik elfuthathattak, azok futottak és elszéledtek, és a falu földúlatott. Majd aztán 1730-ban még is, az isteni gondviselés Niklécyt – a dúló háború után – vissza vezérelte Maglódra, - a ki is, miután a templom ekkor is fönnállott, az Isten szent igéjét kezdé itt hirdetni ismét a hívőknek. És így a maglódi ev. egyháznak 1730-tól fogva, folytonosan aztán voltak rendes lelkészei és néptanítói, temploma és istentisztelete.
Megjegyzésre méltó ezek után még az, hogy Sztankovics Samuel papsága alatt, 1773ik évben, ezen egyház nyugalmát, a békételen szomszédok, az ecseri rkatholikusok rontották. Ekkor ugyan is a templom tágításáról levén a szó, az ecseriek az itteni evangelikusokat a következő 4. pontban megtámadták:
1. Az ev. templomot nagyítani nem lehet, mert tőszomszédságában van a kath. Sírkert vagy temető..
2. Ez a bizonyos templom úgy is ezelőtt katholikusoké volt.
3. A templomot a lutheranusokkal együtt a kath. Is építették, és a kisebb harang Bolgyis János katholikustól való.
4. Bizonyos Regály és Ráday Pál engedték át ezen templomot az evangelikusoknak.
Ezen, az ecseriek által felsőbb helyre is benyújtott panaszlások ellenében, a pap, Sztankovics, és óvári Pongrác Baltazár, mint egyházfelügyelő, benyújtottak Mária Theresia királyné elibe alázatos folyamodást az egyház nevében. Melynek folytán ki is jött a helyszínére egy nagytiszteletű küldöttség, és a dolgot megvizsgálta. Tagjai voltak: Csabai Lajos, szolgabíró, kath., és a kath. Üllői plébános Bajáky János; - ev. részről: Szentiványi László, megyei tisztviselő. Ezen kiküldöttség a panaszló ecserieket előhívatta, kihallgatta, jegyzőkönyvüket átnézte, és számos vidéki szemtanú jelenlétében, - az ügyet a bepanaszlott evang. részére döntötte.
Ekkor az 1ső pontra nézve kitűnt, hogy a kath temető a mi templomunktól kissé távolabb esik, mint ők állították.
A 2ra nézve, az ecserieknek ugyan volt Sztanovszky Baptista János ev. lelkésztől 1758-ik évről szóló bizonyítványuk a felől, hogy e templom egykor katholikus volt, de a nevezett tanú ezen oklevele előtt már két évvel elébb a maglódiaktól elűzetett volt, mint istentelen, gonosz életű ember, - így hát ezen tanúskodás is hamisságon alapult.
A 3. pont így lőn kiderítve: A templom építéshez a katholikusok hozzájárultak volt ugyan, de ezt saját érdekökből tették, minthogy nekik Ecseren templomjuk, sem papjok még nem volt. Ez okból ők a maglódi templomba istentiszteletre jártak, s itt kereszteltettek és eskettettek is. Méltán ezért a templomépítés körül is fáradoztak és benne részt vettek.
A kisebb harangot illetőleg, kitűnt, azt igen is Bolgyis János ajándékozta, de még mint evang, nem mint már katholikus. Ez ugyan is akkor tért volt kath. hitre át, midőn, nem tudni, mi okból feleségét meggyilkolta; remélvén így bűntettének bocsánatát.
A 4.ik pontra nézve kisült, hogy Regályi budai kapitány, ki is péceli gr. Ráday Jánossal együtt – mint panaszolva volt – a templomot a lutheránusoknak átadta, még pedig 1719ik évben adta át,- már előbb 2. évvel, az az: még 1717ban Pétervárnál elesett.
Mindebből már az tetszik ki, hogy Sztankovics lelkész az egyház hű védője volt, hogy ő ennek történeti múltját jobban ismerte mint az ellenfelek, - és hogy, ha akkor ő nincs, talán a maglódi ev. egyház sincsen most is többé.- Áldott legyen az Úrban emlékezete! –
Ezen Deputatio nyomán aztán azon kegyes rendelet leérkezett, hogy a templom az evangelikusoké legyen! –
1775-ben tehát az ev. templom nagyobbra építtetett.
De, valaminthogy Mózes a Kánaán földjét övéinek megszerezte, s ő maga még sem jött bele: úgy itt is Sztankovics pap e templomot fölépítette, de előbb, mintsem fölszentelte, és az isteni igét benne hirdette volna, meghalt. Áldott legyen köztünk boldog emlékezete!
1778-ban november elején Klanicza Márton papsága alatt e templom ünnepélyesen felszenteltetett! –
I. 1700tól kezdve - - a lelkészek itt ezek voltak:
1. Hojcsik János – 1700-1712. – meghalt Nográd, Sztregova
2. Nikléczy Sámuel 1713-1749 – meghalt Maglód, 118. éves korában.
3. Polereczky János 1749-53. – Ez jegyezte fel az előbbi papok neveit, és mh. Albertin.
4. Sztanovszki János Baptista, - 1753-56 – Romlott életű, korcs ember, ki innen elűzetett. Innen Egyházára ment, ott is elverték, - majd Nyitra megyébe jött Szenicre /: Szénásfalu :/ és katholizált; - de itt is magát annyira megutáltatta, hogy elkergették, s elvégre is Pesten, mint egy nyomorult, szerencsétlen koldus végezte gyászos életét.
5. Szalay Pál, - 1756 -72. – meghalt itt. –
6. Sztankovics Sámuel – 1772-78.- meghalt itt.
7. Klanica Márton, - 1778-84 .- Kemenesre (Sic!!) (Helyesen: Kövi, Kamenany (szlovák) Gömör vm.) ment át , s ott +.
8. Hrdlicska János.- 1784-810 – meghalt Kökényesen.
9. Martinyi Mihály 1811-19.- Jött volt Acsáról,- innen ment Kiskőrösre, - aztán végre mint pap Irsán halt meg.
10. Szeberinyi András 1819-32. meghalt itt oct. 21-én 832.- Megjegyzésre méltó, hogy ezen pap oct. 21én mint vasárnap még teljes erővel a jó keresztény harcról prédikált. Az egyház énekelte ama reggeli éneket ! „O Slunce spravednosti”… /Fordítás: „Igazság napvilága” (Tranoscius énekeskönyv 693.)/ melynek utolsó v. „Dobry jsem boj bojoval” – sat.- /Fordítás: Nemes harcot harcoltam, Míg tartott életem … stb/ és már dél után a 2. harangozásra rosszul lett, s estig gutaütésben meghalt.
11. Horecky János Gábor 1838-53 – Bényéről jött; meghalt itt.
12. Kemény János – mint paphelyettes működött ezen egyházban 1853-55. – Elment rendes papnak Csővárra.
13.Jakubovics Kemény Sámuel – a fenebbinek idősb testvére jött Csővárról – 1855 – oct. 24-én - Megválasztása és meghívása Csővárról Maglódra ugyan még két évvel előbb történt, de a haditörvényszékileg 1851-ben elitélt; s két év múlva kiszabadult lelkész még ezután is teljes két évig üldöztetett és hivatalában felfüggesztve tartatott, míg végre a cs. K. kegyelem mellett a magas budai Helyhatóság által 1855ki sep 27ről kelt rendelet által további üldöztetéstől fölmentetett.
II. Világi Egyházfelügyelők voltak helyben ezek:
1. B. Prónay Gábor acsai
2. Pongrác Baltazár péteri; - Ennek felügyelősége alatt az ev. templom tágíttatott, s ő maga szt. célra 12. ezer forintot kegyesen felajánlott.
3. Szentiványi László, maglódi közbirtokos
4. Petrócy Márton, helyb. Közbirt.
5. Földváry Miklós – péteri közbirt.
6. Gr. Teleky Sámuel, református Gyömrőről. Megh. 1857-ben.
III. Maglódi ev. tanítók voltak ezek:
1. Hiros András, - hová lett? Nem tudni.
2. Chovan János,- Acsára ment papnak és seniorrá is lőn.
3. Paulinyi Samu, -elment Bényére, s ott meg is halt.
4. Karnik Pál, - Bényére hivatott papnak, - mint pap Apostagon +
5. Andódi Ádám, - Irsára ment, s ott meg is halt.
6. Valentinyi Samu, - itt halt meg.
7. Baros János, - mint rektor meghalt Kiskőrösön.
8. Greskovic(?) Dani(?), - csak mintegy esztendeig volt itt, aztán elment a felvidékre innen.
9. Sinkovic András, - jött Csomádról, - mintegy 20(?) után itt halt meg.
10. Hrusz György, - jött Tarcsáról, itt volt vagy hat évig, - aztán a rosz(?) rend miatt elmenni kénytetett.
11. Pokorny Mihály 1816-1854-ig – amikor is itt halt meg febr. 10.
12. Pokorny Mihály, a fenebbiknek fia – Péteriből jött, hol előbb jegyzői hivatalt viselt.
Jegyzem: 1858ikban
Kemény
U.i.. Meghalt 1872. május 30 tüdővészben
13. Krátky Sámuel 1872. sept 29től RKeresztúrról jött, hol segédtanító volt.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Canonica visitatio - Egyházlátogatási jegyzőkönyv 1880-ik év sept hó 9-én a maglódi ág. hitv. evang Anyaegyházban
A bányakerületi superintendentia részére
Egyházlátogatási jegyzőkönyv, mely fölvétetett és jegyeztetett s olvastatott a maglódi ág. hitv. evang. anyaegyházban, a főtisztelendő bányakerületi superintendens Dr. Szeberényi Gusztáv úr által megejtett püspöki egyházlátogatás alkalmával 1880-ik év szept hó 10-én
A.) A gyülekezet külső állapota
A.A.) Az anyagyülekezet
a.) A maglódi ág. evang. anyaegyház első eredetét és keletkezését nehéz meghatározni, mert ehhez szükségelt és megkivántató hiteles adataink nincsenek. Azonban mégis, mint régi artikuláris egyháznak első keletkezése a 16-ik század derekára vezethető vissza.
Hogy sok és válságos viszontagságokkal kellett megküzdenie, azt már csak a huzamos időre terjedő török és a 2 Rákóczy háborúkból is következtetni lehet.
1700-ban végre a mennyei gondviselés ezen zilált egyházat oly erőre emelte, hogy ez magát önállólag szervezte és rendes lelkészekkel és tanítókkal folyamatosan ellátta, amiről a nógrádi esperességi jegyzőkönyv tanúskodik. Ebből kitetszik az is, hogy akkor időben még nem a pestmegyei, hanem a nógrádi esperességhez tartozott.
1-ső rendes lelkészének Hojcsik János van följegyezve a ki innen Sztregovára, Nógrád megyébe ment, holott esperessé is lőn. – Sajnos, hogy ő maga ittléte- és működéséről, s az egyház ez időszerinti állapotáról - egy árva betűt sem hagyott hátra.
Utána 1713-ik év január 31-én hivatott meg Maglódra lelkészül Niklécy Sámuel . Ennek lelkészsége tartama alatt az egyház ismét nehéz próbákon, avagy megpróbáltatásokon ment át. Ugyanis az egyház és község fölött újra vészterhes felhők tornyosultak, a falu földulatott, s az egyházhívek szanaszét futottak s elszéledtek. De majd ismét a dúló viharok lecsillapultával – Isten kegyelméből – a megfutamodott lelkész visszajött, és szétszórt híveit is gondos őrködéssel – mint hű pásztorhoz illett – lassan-lassan összeszedte. Majd a templomban, a mely ekkor is állt, a szent igét az Isten nagyobb dicsőségére újra hirdetni kezdette.
Ezen Nikléczy Sámueltől, némely irományok mellett egy anyakönyv is létezett, de fájdalom! – nem tudni kinek gondatlanságából, - nyom nélkül eltünt.-
Megjegyzésre méltó továbbá az egyház ó-kori történetéhez azon mozzanat, hogy 1773ban Sztankovics Sámuel papsága alatt a szomszéd ecseri rkatholikusok az egyház nyugalmát zavarták, a templom kitágításában akadályozták, sőt ezen ős-templomnak evang. hitelességét is tagadták, s azt pör alá vették.
De dicséretére legyen mondva az evang egyháztagoknak és kiválthitbuzgó lelkészöknek, hogy igaz ügyöket lelkesen védték, az alaptalan és hamis vádakra alapos érvekkel feleltek, úgy, hogy ezen rkatholikusok által támasztott pör szerencsés megoldást nyert.
Ugyan is Mária Therésia királyné őfelsége ezen vitás templom-ügyet egy vegyes – világi és egyházi küldöttség által tüzetesen megvizsgáltatván, azt, kiadott legkegyelmesebb kir. Intézménye által az evangyelmi egyház javára döntötte el.- A küldöttség tagjai voltak: Csabai Lajos szolgabíró, és Bajáky János üllői plébános – mint rkath.-sok; - az evangelikusok részéről pedig Szentiványi László megyei tisztviselő.
A legfőbb érdem pedig ezen ügy körül az akkori lelkészt Sztankovics Sámuelt és az időszerinti felügyelőt – óvári – Pongrácz Balthazárt illeti meg..
1775-ben tehát – a kir. Legfelsőbb engedély mellett - a templom kibővítése Isten nevében megkezdetett, s 1778ban Isten segítségével befejeztetett.-
Itt is azonban ismétlődött Mózes története, ki midőn népét a pusztán át az ígéret vagy is Kánaán földére vezette, s azt népének megszerezte, maga megszünt élni, és nem jutott belé. Így Sztankovics is, mielőtt a templomépítést bekoronázta volna, jobblétre szenderült, és az Isten szent igéjét nem hirdethette benne. –
Méltán tehát adjuk át az utókornak is áldott emlékezetét, mert ő az egyház hű védője volt, s ennek történeti múltját jobban ismerte, mint az ellenfelek, a rkatholikusok, és ha akkor ő nincs, talán a templomunk sincs többé! – Áldott legyen az Úrban emlékezete!
1778-ban november elején - a felépült templom – Klanicza Márton lelkész alatt ünnepélyesen fölszenteltetett. –
Ide iktatva legyenek örök emlékül 1700-tól kezdve az egyház lelkészei és tanítói. –
1. Hojcsik János – 1700-1712-ig – meghalt Nógrádban Sztregován, mint esperes.-
2. Nikléczy Sámuel 1713-1749 – meghalt Maglódon, mint aggastyán, állítólag több, mint 100. éves korában.
3. Polereczky János 1749-53. – Ez jegyezte fel a fentírt papok neveit. -Meghalt Albertiben.
4. Sztanovszky János Baptista, - 1753-56 – Rossz életű. Az egyházból kiutasittatott. Innen D.Egyházára ment, de ott sem tűrték meg. Majd Nyitra megyébe - Szenicre távozott s ott katholizált. De itt is magát meg nem becsülte. Pesten, mint ügyefogyott végezte gyászos életét.
5. Szalay Pál, - 1756 -72. – meghalt Maglódon.
6. Sztankovics Sámuel – 1772-78.- meghalt Maglódon.
7. Klanicza Márton, - 1778-84 .- Kemenesre ment át, s ott meg is halt.
8. Hrdlicska János.- 1784-1810 –ig. Meghalt Kökényesen.
9. Martiny Mihály 1811-19.- Jött Acsáról. Onnan (sic!) ment Kis-Kőrösre. Végre meghalt - mint odavaló lelkész Irsán.
10. Szeberinyi András 1819-32. meghalt helyben 1832. Okt. 21-én. Még e napon reggel - vasárnap lévén - teljes erővel a jó keresztény harczról prédikált; de délután rosszul lett, s még estig szélhüdésben meghalt.
11. Horecky János Gábor 1838-53 – Jött Bényéről. Meghalt helyben.
12. Kemény János 1853-55.- mint paphelyettes működött. Innen Csővárra - rendes lelkészül - költözött. Jelenleg Kis-Körösi pap.
13.Kemény Sámuel – a fenebbinek idősb testvére, 1855 – től mostanig. Megjegyzésre méltó, hogy megválasztása és meghívása még két évvel előbb történt meg, de a politikai hatóság illetve kormány által megjöhetésében és székhelyének elfoglalásában akadályozva lőn.- Maglódra érkezett Csővárról. –
Maglódi evang. tanítók voltak következők. _
1. Hiros András.
2. Chovan János, Acsára ment papnak és seniorrá is lőn.
3. Paulinyi Sámuel, -elment Bényére, s ott meg is halt.
4. Karnik Pál, Bényére ment papnak, s mint pap meghalt Apostagon.
5. Andrási (Sic!) Ádám, Irsára ment, s ott meghalt.
6. Valentinyi Sámuel, meghalt itt.
7. Baros János, - mint tanító meghalt Kis-Kőrösön.
8. Greskovicz (?) Dániel.-
9. Sinkovicz András. Jött Csomádról, meghalt itt.
10. Hrúsz György, - jött Tarcsáról.
11. Pokorny Mihály 1816-1854. Meghalt nálunk.
12. Ifj. Pokorny Mihály, fentebbinek fia, volt candidatus, később péteri jegyző. Péteriből jött. Itten meghalt. Szolgált 1854-1872ig.
13. Krátky Sámuel, 1872- mostanig. – Jött RKeresztúrról, hol előbb segédi állást viselt.
Világi Egyházfelügyelők voltak helyben ezek:
1. B. Prónay Gábor, Acsáról
2. Óvári Pongrátz Balthazár péteri közbirtokos, a legbuzgóbb keresztény, és legnagyobb lelkű pártfogó. Ennek boldog emlékezetű felügyelősége alatt az evang templom, a rkath. Vall. Ecserieknek támadásai ellen híven védelmeztetett s nagyobbra építtetett.- A templomépítési költségeket nagymérvben ő fedezte. Egyszerre 12. ezer forintot és 18. ezer téglát ajándékba adott az egyháznak. Méltó arra, hogy híre s jó neve unokáink unokáinál is megörökíttessék.
3. Szentiványi László, maglódi közbirtokos
4. Petrócy Márton, helyb. közbirtokos.
5. Földváry Miklós – péteri közbirtokos.
6. Gr. Teleky Sámuel, reform., Gyömrőről. Meghalt 1857-ben.
7. Báró Podmaniczky Frigyes Aszódról. 1860-68
8. Maglódi Vodianer Béla, helyb. Közbirtokos.- 1868 – a mai napig.
b.) Az egyház legújabb korszakára vonatkozólag, nevezetesen az utolsó püspöki látogatás idejéről, a mikor is Dr. Szeberényi János érdemes superintendens 1840ik év Junius hó 25-én megtisztelte, nagy horderejű változásokon nem ment át. Azonban lassan-lassan mind lelkek számára, mind épületeire nézve kétségtelen gyarapodásnak örvendett.
1843-ban a megrepedt nagy harang újból öntetett.
1854-ben A templom és torony kívülbelöl kimeszeltetett.
1857-ben orgonánk kitisztíttatott és fölhangoltatott.
1857-ben Újonnan épült iskolánkra és tanítólakra 1000. forint fordíttatott.-
Egy faiskolának való 442 □ölnyi helyet
1858-ban helyb. Közbirtokos Lipthay Sándor úrtól kieszközöltem.
1858-ban tornyunk legkisebb harangja újból öntetett.
1860-ban – A vallás tárgyában 1859-ik év sept. 1-én kiadott cs. k. pátens ellen, mint a mely 1790-ki 26. tczikbe ütközött, s protestans authonomiánkat sértette, az egyház tiltakozott, s azt el nem fogadta.
1860-ban apr. 19-én Melanchton halálának háromszázados évfordulóját istentisztelettel megünnepeltük.
1863. Ápril hó 28-án esperességi egyházlátogatás egyházunkban megejtetett. Ennek jegyzőkönyve a levéltárban őriztetik.
1865-ben magtárunk alapja megvettetett.
1871-ben a templom födele 357 fttal kijavíttatott.
1872-ben két tanteremből álló új épület 900. ftnyi költséggel, saját erőből emeltetett.
187?-ben templomunk 300. ftnyi költséggel tataroztatott.
1875-ben A tanító és iskolalak 150 ftnyi költséggel bekeríttetett. Ezen pénzösszeget a helyb. Községi érdemes elöljárók szívességéből nyertük, a vadászati alapból.
1876-ban temetőnk kibővíttetett.
1878-ban templomunk fölszentelésének 100-dos évfordulóját ünnepeltük meg.- 1880-ban a magyar istentisztelet is behozatott.-
1880-ban tehát e jelen évben, tornyunk tetejét újonnan födettük.
Mindezekből látható, miszerint egyházunkban az áldozatkészség időről időre fejlesztetett és tényekkel igazoltatott.
c.) A lelkek száma az anyaegyházban a legújabb összeírás szerint tesz jelenleg: férfinemű 421. nőnemű 503. összesen: 924. Ezekből úrvacsorával élni képes 575
1821-ben május 6-án megtartott egyházlátogatás alkalmával a lelkek száma 643mal jegyeztetett, s így a gyarapodás 281. lélek. Tiszta házaspár van az anyában: 192.; vegyes 8. pár.-
Az 1879-ik évben az anyában és a fiókegyházakban született összesen 54.- Ezekből fiú 24. és leány 30.-
Confirmáltatott 8. fiú és 15. leány; összesen 23.-
Eskettetett 13 pár – Ebből vegyes 2.
Meghalt: 50.- Ebből finemű 25.- nőnemű szinte 25.-
A gyermekhalandóság az összes halandóságnak 2/3át teszi.
d.) A templom. Alapjának 1-ső szögletköve letétetett 1775. okt 16.
A templom keresztalakú. Kőből és téglából épült, 5 boltozattal. Világossága és acustikája jó. Fekszik a falun kívül, Ecser felé, a temető közepén. Tornya nincsen, de a két bejáró ajtónál van egy-egy káplonkája. Nagyobbra épült 1775-78. Szélessége 8. hossza 10 öl.
Van benne: két karzat. A kisebb karzaton van az orgona, két változatú, szereztetett 1780-ban, tehát éppen 100 éves. Szándékunk, mihelyt csak telik tőlünk, egy újjal kicserélni. Ugyanezen karzaton, épen az orgona alatt függ egy emlék-ovál-tábla a következő felirattal:
D. O. M. A.
Maria Theresia Reg. Hung. Et Iosepho II. Imp.
Clementissime idulgentibus, Ecclesia evangelica maglodiensis Ao M.D.XL.VI. turcica rabie dissipata.
Ao M.D.C.C. sqq. Sub. RR. Past. Joh. Hojtsi et Sam. Nikletzi iterum collecta ac crescens Ao MDCCLXXVI. Oratorium hoc secundum ex fundamentis aedificavit,
Ao MDCCLXXX(II) organo musico et altari exornavit praesertim Patronico Inspectoris
Spect. Ac Perill D. Balthasar Pongracz de Sz Miklos et O-Vár.
V.D.M.M.RR. Samuele Sztankovits et Mart. Klanitza
Judd. Andr. Patsik Joh.Boldis Adam Hajdu Jos. Motsari
Aedituis Joh. Nagybet Joh. Walkay exiltentibus
Verbum Domini Permaneat hic in secula
(Nyers fordítás: D. O. M. A. = Dei Optimi Maximi auspiciis /auxilio/? A Mindenható Isten Oltalma Alatt/ Segítségével?
Mária Terézia Magyarország királynője ( R(ex) = királya! nem Reg!(ina=királynő) és II. József császár legkegyelmesebb jóvoltából –
x x x
A Maglódi Evangélikus Egyház az 1546. évben a török dúlásától szétszóratott.
1700. év(et) sqq(sequentes=követően) tisztelendő Hojcsik János és Nikléczi Sámuel lelkipásztorok alatt ismét összegyűjtetett és növekedett.
1776. évben ezt az imaházat alapjaiból másodszor felépítették,
1782. évben hangszerrel és oltárral díszíttetett főként Patrónus Felügyelő nemes és megbecsült (Spectabilis ac Perillustris) SzentMiklósi és Ó-Vári D.(D=Dominus=úr) Pongrácz Boldizsár úr (által).
x x x
Isten Igéjének Szolgái, Tudós és Tisztelendő Sztankovits Sámuel és Klanitza Márton,
Patsik András, Boldis János, Hajdu Ádám, Motsári József bírák
Nagy János és Walkay János egyházfik (gondnokok) idejében.
Isten Igéje Megmarad most és örökké.
A szószék fából van, alabaszter mázzal befuttatva, s három képpel díszítve, s menyezettel ellátva. A mennyezeten látszik egy sas, és nap, ezen fölirattal: „Etiam radios penetrat.”
A képek egyike Pétert, másika Mózsest !!!! ábrázolja. A középső képen van festve egy magvető, és egy oltáron áldozó pap”Sine me nihil” fölirattal. A szószék alsó részén a Sz.lélek galambja látható. A szószék mennyezete alatt egy hátlapon ezen fölirat olvasható:
Hic funduntur preces pro rege, patria ac proximo, et predicatur Verbum Dei in salutem populi ab anno R. S. G. H. MDCCLXXVII. (Nyers fordítás: Itt készíttetett a királyért, a hazáért és /szomszédokért/ lakosokért való imádságra, és az Isten Igéjének hirdetésére a nép üdvére R. S. G. H. 1777. évtől.)
A szószék alatt van a keresztelő fából. Egy angyal tart egy medencét, melybe van egy czintányér helyezve, ily fölirattal: Gorius Casqaensis. 1742.-
Az oltár czirádás rococo stylben épült három képpel és két alakkal. A legalsó képen az Úrvacsora szerzése van ábrázolva. A középső képen: Krisztus a keresztfán. A legfelsőn Krisztus mennybemenetele. A két alak egyike: Paulus; másika S. Joh. Baptista. Itt olvasható: „Aj Baranok Boži, kteryž” cet. (Íme az Isten Báránya, aki stb…)
A két alsó kép fölött pedig ez áll: Krista Máme oltár – K Žid. 13 v. 10. (Krisztus az oltárunk Zsid 13, 10)
Azonkívül van 3. éneket jelző fekete kis tábla.-
Egy nagy csillár, Gohér Györgynek ajándéka,- és négy aranyozott oltárgyertyatartó, Szennyan Teréz ajándéka. – A templompadok szilárdak.- A templom alja téglával van kirakva.
Az oltár 1782-tő óta díszíti a templomot. Az oltársorompó 1833-tól.
A templom alatt egy kripta van. Belseje ismeretlen. Az egyház épületei az 1-ső magy. Általános biztosító társulatnál 6. évre vannak biztosítva 1200. forintig.
Az egyház szent edényei: egy aranyozott kehely, egy bádog ostyaszelencze, és 1. aranyozott ostyatányér; azonkívül egy borkancsó, az úrvacsora kiszolgáltatásához; és a fent leírt keresztelői czélra szolgáló régi czintányér; és 2. csöngettyű.
A nyilvános istentiszteletnél használtatnak: a biblia, a tranoscius énekeskönyv és az egyházi Ágenda.
Az 1880-ban behozott, s évenként 5ször megtartatni szokott magyar istentiszteletnél használtatik a Haan Lajos féle Csabai kiadású magyarénekes-könyv, a melyből 34. példányt kaptunk a helyb. Érdemes községtől ajándékban.
f.) A torony
A torony erős kőanyagból épült 1720ik év körül, önállólag, külön a templomtól a paplakhoz tartozó szérűskert egyik sarkán, alacsony tetővel. Mostani födés alkalmával, a tetőzet a réginél fél öllel magasabbra emeltetett. Kimeszeltetése most fog folyamatba vétetni.
A toronyban van 3. harang.
A nagy harang 1843-ban újból öntetett Budán, 227. fton. Súlya korona nélkül 355 font. Ütője 15 fontos. A fölirat rajta következő: „Volej nás k Bohu v Maglóde!” Továbbá: „Tento zwon dali sme pŕeljewat v. r. p. 1843., když pŕi cyrkvi manžil farár Ján Gábriel Horeczky, Rektor Michael Pokorny, Kurátor Adam Faklen, rychtár mladši Szever Gyuro, rečnik P. Varga Ján, Djal mne Jozef Herqui v Budine. (Nyers fordítás: Hívj minket Istenhez Maglódon! Ezt a harangot adományozták ? az Úr 1843. évében, akik egyházi emberek Horeczky János Gábor lelkész, Pokorny Mihály tanító, Faklen Ádám gondnok, ifjabb Szever György bíró, P. Varga János harangozó?. Öntött? Engem Herqui József Budán.
A közép nagyságú harang a legrégibb. Ez lett újból öntve 1723-ban. Rajta ilyen fölirat áll: Joh. Buter gos mich in Ofen, 1723 – Maglód. Ezen harangot az egyháznak – állítólag – Bolgyis János ajándékozta. Súlya nem tudatik (150 font v. 84 kg)
A legkisebb harang 81 és ½ fontos. Újonnan öntetett 1858-ban Pesten. Felirata ez: Öntötte Jungbauer Vincze Pesten, 1858. Varga János kurátor, Cselovszki György bíró. Kemény Sámuel pap – 45 k
g.) Az egyház jövedelmei:
Az egyháznak állandó jövedelmi forrásai, az egy templomi csöngettyűn kívül teljességgel nincsenek, s így minden esetben és minden tekintetben egyedül az önmegadóztatásra van az elodázhatatlan szükségekhez képest kisebb vagy nagyobb mértékben utalva.
A kivetés kétféleképpen történik, vagy lélek után, vagy birtok után arányosan.
Az egyház tulajdonához tartozó másfél teleknyi birtok a hívány által biztosított pap és tanító egyik javadalmát képezi. Ezen kívül elidegeníthetetlen tulajdona csak a paplaki, és a tanítólaki fundus, a hozzájok tartozó kertekkel és szérűskertekkel és az evang. temető. A temető nagysága: 3500 □. öl.
Gyümölcsöző tőkéi szinte nincsenek, kivéve a magtári tőkét, mely tesz jelenleg 526 ftot 40. kr. és 19 hektoliter s 18 liter rozsot.
A községi községi pénztárból a gyülekezet bizonyos határozott összeget nem húz. Szerencsére az egyháznak adósságai nincsenek.
Az egyháznak múltévi, azaz 1879-dik évi jövedelme volt 175. ft. 55 kr. kiadása pedig 126. ft. 95. kr. s így a pénztári maradvány 48. ft. 60 kr.
Az egyház jövedelmét jövőre szaporítani, kedvező alkalom kínálkozott 1859-ben, a midőn a közlegelő kiosztatott, de azt az egyház elmulasztotta, a lelkésznek jóra czélzó figyelmeztetését elmellőzvén.
h.) Az egyház jövedelmét és kiadásait a gondnok kezeli, s azokról évente a közgyűlés előtt számot ad. A bevételeket és kiadásokat a számadások könyvébe a lelkész jegyzi be. A pénztár a paplakon az egyház ládájában őriztetik. Az egyháznak birtok vagy alapítvány végetti pöre nincsen. H,) Az egyház terhei, melyek általa födöztetnek a következők:
aa.) Az egyházi személyzet, név szerint a gondnok és egyházfi díjazására kiad 16 ftot. Az egyház és iskola szükségletei változnak, hol kisebbek, hol nagyobbak, a környülállásokhoz képest. Az épületek biztosítása évenként 12 ftba kerül. A lelkésznek és tanítónak kiszolgáltatni szokott ölfáért, (9 öl) van az egyháznak kiadása több, mint 100. ft. Az esperességi és kerületi gyűlésekre menő lelkésznek: 10. ftot. A közvizsgai és kéménysöprői költség 10 ft. A lelkésznek, hivatalos ügyben eljárónak, előfogatot ad, és őrlés végett gabonáját malomba szállítja.
bb.) A kerületi és esperességi illetékek tesznek 11 ftot 75 krt. Az egyenértéki adó 17 ftot.
cc, A kerületi főiskolákra, alumneumokra s egyéb jótékony czélokra kiád 10-15 forintot. Gyámintézetre és özv. á. int. 5 ftot.
i.) Az egyház levéltára.
aa.) A levéltár nagyon hiányos. A régi időkből származó iratok, régi oklevelek hiányzanak. Vagy kellőleg nem őriztettek, vagy nem voltak, v. lelkészváltozások idejében elvesztek. Legjelentékenyebb, sőt egyedüli a „Liber memorialis, continens acta extensiornis oratorii maglodiensis evangelici ab ao. 1773 sub ministerio Samuelis Sztankovits consignata.
A legújabb időkből az esperességi, kerületi és egyetemes gyámintézeti gyűlések jegyzőkönyvei képezik a levéltárt.
bb.) Anyakönyvek.
Anyakönyv van összesen csak 2 db.
Az egyik 1786-tól 1826-ig. Kezdette írni Hrdlicska János. A másik 1827-től egész a mai napig, szinte mint ama másik magába foglalva a szülötteket, esketteket, és a megholtakat.
Jegyzet. Volt még egy régi anyakönyv 1730dik évtől 1785-ig, de nagyon hiányos. Ez Horeczky lelkész halála után nyom nélkül eltűnt.
cc.) A két felsorolt anyakönyven kívül van az egyháznak 1db protocolluma 1786-1821-ig.
1db protocolluma 1822-től és 1 db legújabb protokolluma 1860-tól a melyekben a felsőbb rendelvények és hivatalos körlevelek bejegyezvén. Jegyzet 1 db számadási könyv 1779-től1819-ig szinte hiányzik. Továbbá 1 db egyh. Jegyzőkönyve, melybe a helyb. Gyűlések jegyezvék. 1810-től és 1 db jegyzőkönyve, melyben a számadások vezettetnek, 1819-től mai napig.
dd.) Az egyház, paplak és iskola, birtokához tartozó mindenféle tárgyak leltározása itt következik:
1. db Sz. biblia.
2. db Tranoscius énekeskönyv, az egyik néhai lelkész Hrdlicska János ajándéka
2. db. Csöngetyű.
Két fehér oltárterítő.
Három fekete oltárterítő.
6. különféle színű olt. Terítő.
Két selyem kendő a kehely mellé.
2. vörös kendő
2 fekete tábla.
1. kézi atlasz.
2. nagy térkép /Európa és Magy. Org./
Globus. Olvasó falitáblák.
184. db. Iskolai könyvecske – a növendékek számára, és természetrajzi ábrák, - részint helyb. Felügyelő Vodianer Béla úr pénzadományából szereztettek, - részint az érdemes községi elöljárók által ajándékoztattak.
Kathedra fiókkal.
Számoló gép.
34. db. Magy. Énekeskönyv.
B.B.) Fiókegyházak
A maglódi anyaegyházhoz tartoznak, mint fiók-gyülekezetek: Péczel, Vecsés és Isaszeg. Ezeken kívül: Ecser, és a túzberki, ferihegyi, halmi és gyáli puszták.
1. Péczel. A péczeli fiókegyház nyelvre nézve magyar.
1700-ik esztendőre terjed ennek keletkezése. A maglódi anyaegyházhoz volt fiókosítva mindig. Eleinte kevés lelket számlált, de 1784-ik esztendőben megszaporodott leginkább. Különféle tájakról jött iparosok lévén legnagyobb részt a tótajkúak Maglódra jártak templomba, a németek RKeresztúrra, - és a magyarok a helybeli helv. Hitv. templomába. Gyermekeik is majd itt, majd amott iskoláztattak. 1829-ben egy szobát béreltek ki iskolának. Első tanítójuk volt nemes Ferenczy János. Első kurátor volt Málik János. Az említett Ferenczy csupán 1. évig viselte a hivatalt, mert a szűk fizetésből megélni nem tudott. 1831-ben georgiadesz János nevű deákot hoztak tanítóul Pestről. Ez szolgált itten két évig. Innen elment Csomádra. 1833-ban Vinkler Sámuel hivatott meg. Ez rendetlen élete miatt elutasittatott. Helyét ismét Ferenczy János foglalta el. Ez szorgalma által tűnt ki. Ekkor Fidiczinyi János csik-tarcsai 1. szőlőt adott ajándékba az egyháznak. 1834-ben mélt. Gr. Ráday Gedeon úr fundusán egy urbariális házat vettek. A maglódi új lelkész Horeczky János Gábor évenként hatszor járt át istentisztelet végett – évenként. 1836-ban a hívek összes száma 259 volt. Egész pár volt 32. Vegyes 63. 1839-ben felső ozori és kohanóci Ottlyk István lett az egyh. Felügyelője. 1855. évben Kropács Sámuel választatott meg tanítóul. Ez évben már új tanítólak vétetett, vagy is becseréltetett, mely áll mai napig. Hozzá tartozik egy nagy, több mint fél holdnyi kert. 1858-ban épült a tanítólak mellé egy nagyobb imaterem, amely is 1859-ben, június hó 26-án ünnepélyesen fölszenteltetett. A hívek e czél elérésére nagy buzgalmat és áldozatkészséget tanúsítottak. A kegyes pártfogók élén álltak: Ottlyk István, felügyelő, azután b. Prónay István, a ki is az imaházat saját művével – Krisztus mennybemenetelét ábrázoló olajfestésű és arany keretű szép képpel földíszítette. Ennek neje Őméltósága egy fehér terítőt ajándékozott ugyanekkor az oltárra.
Az utókor hálás emlékére méltó még a mélt. Crony francia grófi család. Ezektől van két szép oltári gyertyatartónk is. Tanítóink voltak még: 1864-től Csorba Endre, jelenleg Alberti tanító. 1865-ben Tomassovszky György. 1866. tiszt. Bronz József, előbb nbányai lelkész. És ugyancsak 1866. dec. havától Neman Károly. 1868-ban Nagy Pál, a ki Farmosra 1869-ben eltávozott. 1870-ik év okt. 16-án új tanítóul Szilvássy György lett megválasztva, de könnyelmű és kihágó élete folytán, 1875-ben végleg elbocsáttatott. 1871-től a fiókegyház beiskolázva nincsen. A helybéli hívek ugyan is, részint elköltözés, részint halálozás, részint a helv. Hitv. hitre való áttérés által a legalacsonyabb számra olvadtak le, úgy hogy jelenleg 75 léleknél és 5 egész párnál nincsen több. A mostani lelkész évenként 4szer teszi ott a vasárnap reggeli szolgálatot. Az egyház vagyonára mai nap Greszler János gondnok ügyel és azt kezeli. A tanítólak bérbe van adva, így az ingatlanok is. A fekvő birtok 3 hold. A maglódi lelkésznek az egyház évi járandóság fejében 10 ft. 50 kr. fizet. A jövedelem az épületek fönntartására és biztosítására fordíttatik. Az egyház birtokához tartozó tárgyak a következők: 1. kehely és hozzá való tányér, czinből. Két kendő. Egy láda. 1 db tót énekeskönyv. 1 db. Tót biblia. Tót házi posztilla, két kötet. 1 db magyar predikatiós könyv, Kis János féle. 1 db. Új testamentom, magy. 1db. Magy énekeskönyv (győri) 1 db ostya szelence. 1 db. Isk. fekete tábla. Ezenkívül van még egy jegyzőkönyve 1834-től és egy kis matrika könyve 1833-tól.
Pénztőkéje az egyháznak 250 ftból áll, mely biztos helyre van kiadva.
2. Vecsés. A vecsési fiók-egyház II. József uralkodása alatt leányíttatott Maglódhoz. Iskolája és tanítója nincsen, nem is volt. Csak 15 lelket számlál jelenleg. A többi helyen mintegy 25. evang lélek lakik összesen.
B.) A gyülekezet egyház-igazgatási szervezete
Az egyháznak van 12 tagból álló rendes presbyteriuma. Elnökei a lelkész és a helyb. felügyelő. Választatik a közgyűlés által 6 évre. Jelenleg presbyteri tagok ezek: Glózik István, Z. Potocska János, Szever Pál, B. Szever András, Faklen János, Gaspar György, Gohér György, M. Tabányi János, Ill. Tabányi János, Varga János, ifj. Szever János és Pakányi Pál.
Ezekből heten egyszersmind iskolaszéki tagok is, név szerint: Glózik István, Z. Potocska János, Szever Pál, Faklen János, B. Szever András, Gaspar György és M. Tabányi János.
A presbyteriumot, annyiszor, a mennyiszer szükségesnek látja, a lelkész hívja össze tanácskozásra. Az újonnan választott presbyterek az egyháznak a templomban bemutattatnak. Rendes közgyűlés, több vagy kevesebb, a fontosabb körülmények szerint hívatik össze. Az összehívás a templombani kihirdetés által történik. A nagy számadó gyűlés évente egyszer tartatik meg – az iskolateremben. Az illető hívek a közgyűléseket csekély számban látogatják. Az egyház gondnoka és az egyházfi föl eskettetnek a gyülekezet előtt. Ezeknek évi fizetésök 8-8 ft. o. é. – Kötelességök a kulcs szerint kivetett pénzeket a hívektől beszedni, s azokról a gyűlés előtt beszámolni, úgy szinte az iskola-épületekre és a paplakra, hogy jó karban tartassanak, ügyelni, nem különben a vetés és hordás körül szolgálatokat tenni. Jelenleg a kurátor P. Varga János, egyházfi pedig Hajdu Pál. A lelkész és felügyelő közt meg van a kívánatos egyetértés.
C.) Az egyház belső erkölcsi állapota.
Vasárnapokon és a nagyünnepeken a hívek örömest járnak a templomba. A hétköznapi istentisztelet, az úgynevezett reggeli könyörgések, nem tartatnak folytonosan. Tavaszkor és nyáron – a nagy munkaidőben – csak kivételesen, leginkább keresztelések, avatások és temetések alkalmával van hétköznapi istentisztelet. Téli időszakban, a midőn az iskola s teljes, már csak az iskolások kedvéért is gyakoriabb a hétköznapi könyörgés. Az istentisztelet alatt botrányos esetek nem fordulnak elő, vagy is mindenek ékesen és jó rendben történnek. A buzgó templomlátogató hívek mellett vannak az egyházban csekélyebb számmal úgy nevezett templomkerülők is, sőt elvétve találkoznak olyanok is, mint konkoly a tiszta búza közt – a kik az úr vacsorájával csak ritkábban élnek. A vasárnapi ifjúsági mulatságok, tánczok gyakoriak. Egyébként az ifjúság a kárhozatos botrányos önviselettől tartózkodik. Írni és olvasni az újabb nemzedék kivétel nélkül tud. A tankötelesek pontosan küldetnek az iskolába, úgy annyira, hogy csak is igazolt mulasztások fordulnak elő. Büntetésre szükség nincsen. Vasárnapi iskolák helyett vannak úgynevezett ismétlő iskolák, 12 évtől 15-ig mégpedig vegyesen a rkatholikusokkal, mert a tanítónak ekörül való fáradságát a község jutalmazza. Biblia vagy újtestamentom és Tranoscius minden családnál találtatik. A gyülekezet erkölcsi állapota általában tűrhető. Leggyakoribb mégis a szomszédok közötti perpatvar és a kisebb nemű lopások. Nyilvános szerencsétlen házasság csak elvétve fordul elő. Egymástól azonban elszakadt házasok ritkán vannak. Törvénytelen gyermek született a múlt évben 3. – minek oka főkép az általános katonakötelezettség. A gyülekezet és egyéb vallású felekezetek közötti viszony a legjobb és legszebb. Czégéres bűnösök nincsenek, és vétkek miatti tömlöcöztetés a legritkább esetek közé tartozik. Az egyházi fegyelmet a gyakorlatban lévő polgári hatósági fegyelem fölöslegessé teszi. Előítéletek, babonák, vannak ugyan, s nem egészen ment tőlök a nép, de nagyon kárhozatosak nem léteznek. És így egészben véve, a mi népünk is bír mások hibáival, de szinte mások erényeivel is. A jótékonysági szellem kisebb fokon áll, a hagyományozási buzgóság épen hiányzik. Egyházi, iskolai, gyámintézeti, jótékony czélokra irányzott áldozatkészség kisebb fokban még is mutatkozik. Ilyen jótékony czélokra áldozott az egyház a múlt évben 18-20 ftot – a magunkra fordított kiadásokon kívül.
D.) A lelkészi hivatal
A maglódi egyháznak ez idő szerinti lelkésze: Kemény Sámuel. 1849-ben segédlelkészül ordinálva B.Csabára. 1850-ben Csővárra rendes lelkészül választatott. A maglódi lelkészi állást betölti 1855-ik év okt. 24től. Magyar, tót, német és deák nyelveket tud. Rövid életrajza itt következik:
Én, Kemény Sámuel születtem Nyitra megyében Verbóczon 1821-ik év Jul. 11-én. Atyám Jakubovics Pál, akkor időben tanító volt Miaván. Később Farnadi tanító, majd Czeglédi lelkész lett. Mint Czinkotai lelkész 1838-ban meghalt. 1831 és 32-ben Czegléden jártam latin iskolába a gymnasiumban. 1833-ban a mezőberényi gymnasium növendéke voltam, s 1834-ben, a midőn ezen gymnasium Szarvasra áttétetett, Szarvason. 1835és 36. Selymecen a Rethorikát hallgattam Doleman(?) Adolf István alatt. 1837-től 42-ig a pozsonyi lyceumban végeztem a phylosophyát és theologhiát, és a candidaticumot ugyan ott letettem. 1842-től három éven át, mint magyar tanár KKörösön működtem. Innen egy évre 1845-ben mentem külföldre – Jénába, honnét vissza térve 46/47-ben, Komárom megyében TótMegyeren Gr. Károlyi Lajos jószágigazgatójánál Heusselnél nevelősködtem egy évig. 1848-ban az iskola év második felében Benka György tanár helyettese voltam a főtanoda szófejtő osztályában, Szarvason. 1849/50-ik évben néhai Haan János oldalánál segédlelkészkedtem BékésCsabán, mely alkalomból az akkori nagyérdemű bányaker. superintendens Dr. Szeberényi János úr által Selymecen fölszenteltettem, 1849. okt. 2-án. 1850. Junius 2-án rendes lelkésznek a Csővári egyház által meghívattam. 1851-ben Szarvasról nősültem. 1851-ben a compromittáltak sorsában a pesti Újépületben és a csehországi Kőnigrätzben, két éven át osztoztam. 1853-ban lettem megválasztva és meghíva Maglódra, de hivatalom helyét itten, fölmerült politikai akadályok miatt, csak 1855. okt. 24-én foglalhattam el. Itteni működésem ideje tehát 25. évre terjed.
AA.) Lelkészi hivatalkodás.
a.) Egyház-beszédeit a lelkész írja, s olykor írásra támaszkodva is, mondja el. A rendes szokásban levő szövegeket – az evangeliumok és levelekből – változtatja. Szabad szövegekből is szónokol, vagy is alkalmi beszédeket is tart a körülményekhez képest. Az uralkodó vagy fölmerülő vétkeket ostorozza, de mindig pasztoralis tapintattal. Az erényeket azonban meleg dicséret mellett – követésre méltó példa gyanánt tünteti föl. Szóval teljes erejéből és a Sz. ige fegyverével törekszik a hitélet és a vallásosság ébresztésére, s arra, hogy híveit a bűn veszélyes és lelket kárhoztató ösvényéről elterelje, s az isten országának és annak igazságának megnyerje. Egész igyekezete oda irányul, hogy jó egyháztagokat az egyháznak, és jó honpolgárokat a hazának – Isten nagyobb dicsőségére növeljen,
b.) A vasárnap délutáni katechizátiókat sok éven át gyakorolta, de egypár év óta mivel kivált a finemű ifjúság tőlök idegenkedett, - beszüntette. A confirmatióhoz készülők – a nagy böjtben – mindig a lelkész által, Dr. Szeberényi János boldog emlékezetű püspök e czélra írott könyve nyomán oktattatnak, és nagypénteken ünnepélyesen confirmáltatnak. Az új házasok külön oktatást nem nyernek, kivéve a netán áttérők.
c.) A nyilvános istentiszteletre vonatkozólag, ezek jegyeztetnek:
A vasárnapi istentisztelet – télen-nyáron át – rendesen ½ 10-kor kezdődik. Délután pedig kettő órakor. Reggel: Nejsvatejši-vel kezdődik. Azután 1. ének énekeltetik, ezután oltári ima. A második – a beszédre vonatkozó ének után vasárnapi evang, vagy Epist – olvastatik. Ezután jön a 3-ik ének, ezután pedig a Sz. beszéd. D. utáni istentiszteletkor 2. ének és imádság van szokásban. Hétköznapi könyörgések alkalmával 2. ének, és ima. Virágvasárnapján és Npénteken a passiók énekeltetnek és olvastatnak.
d.) A szentségekre nézve.
A keresztség rendesen a templomban történik, kivételesen a paplakon is. A keresztszülők rendesen megszoktak jelenni.
A úrvacsorája rendszerint 4. időszakban történik, három három ízben egymás után. Első ízben virágvasárnapján, npénteken és husvéthétfőjén. 2szorJános nap körül, - újkenyérre. 3szor Mihály nap körül, vagyis újborra. És negyedszer Adventvasárnapon, karácsonykor és újévkor. Egyébkor nem.
e.) A betegek ellátása. A betegek szokták igénybe venni a gyónást; de többen nem. Az orvosi- gyógykezelés mindinkább nagyobb tért nyer. A múlt évben hat súlyos beteg élt az úrvacsorával. Vissza élés e tekintetben nem forog fen. A lelkész a betegeket hívatlanul nem szokta meglátogatni. Kivételt képeznek olykor a legjobb ismerősök.
f.) A himlőoltás pontosan foganatosíttatik.
g.) Az iskolát a lelkész, a szükséghez képest – meglátogatja. A tanító szívesen fogadja. Általában a viszony a lelkész és tanító között jó.
h.) A házaspárok körül az egyházi és polgári törvények minden tekintetben szigorúan megtartatnak. Vadházasságban élők egynehányan szinte találtatnak. A zsörtösködő s egymást elhagyott házasfelek, ritkán találtatnak.
i.) A temetések énekszóval és búcsúztatóval, a nagyobb halottak körül prédikátióval is végeztetnek. A búcsúztatók az udvaron, a halottas háznál, a halotti beszédek a templomban tartatnak. A lelkész, ha csak távol nincs, a legkisebb temetésre is elmegy.
k.) Az anyakönyvek, úgy a jegyző és számadási könyvek rendesen vezettetnek.
l.) Az evang. és rkthus lelkészek között a hivatalos összeköttetések alkalmával a keresztény közösség és türelem lelke uralkodik
BB.) A lelkésznek tudományos, szónoki és erkölcsi jelleme:
CC.) Könyvtár. Könyvtára a lelkésznek szerény. A hivatalhoz tartozó könyvekkel el van látva. A templombeli istentiszteletnél a Dr. Szeberényi Gusztáv superintendens úr által kiadott új Agendát használja. A temetéseknél a Szeberényi János sprns által ajánlott kis agenda használtatik.
DD.) A lelkész lakása.
A lelkész lakása 4. szobából és 1. kis szobácskáb(ól) 1. konyhából, 1. kis és 1. nagy kamrából áll. A paplak régi épület, de száraz és egészséges. Van hozzá egy házi kert is, és 1. jókora szérűs kert. Pincze is van a háznál, meg istálló, szín és ól.
EE.) A lelkész jövedelme. Ez a meghívó-levélben foglaltatik. A rendes 1855-ik újraszerkesztett hívány szóról szóra itt következik:
A maglódi ágost. Ev. Anyaegyház lelkészének híványa.
1. Szántóföld, 36 hold, melynek 1/3a a falu alatt, 1/3a a templom mögött, 1/3 pedig a kutak közt létezik. Ezen földeket köteles az egyház szántani, bevetni, megdolgoztatni, a termést hazavinni, és évenként a trágyát kihordani.
2. Két kila alá való babföld, a rét mellett, a Lipthay, illetőleg Vodianer kastély mögött.
3. Kender és káposztaföld, a rét mellett.
4. Egy egész telek után járó kaszálója, melyet az egyház lekaszáltat, felgyűjtet és haza hordat. Ezen kaszálónak partosabb részeit a lelkész saját költségén szántathatja.
5. Hat öl kemény fa.
6. Rozsot minden gazdától 2. kilát kap, zsellértől 1 kilát. Vecsésről minden gazdától 1 kilát, zsellértől 1ftot. Péczelen minden pártól egy ftot.
7. Minden háztól 1. csirkét.
8. Minden özvegyasszonytól 1. zsák, vagy 2. napi munka.
9. A temetésnél halotti beszéd 1. ft., énekszóval 30 kr.
10. Helyb. Esketés 1 ft. – vidéki 2. ft.
11. A menyasszony beavatástól egy törülköző, e. nyelv, v. 2. ft. hús, 1. kalács és 1. kulacs bor.
12. Hirdetési bizonyítványért, helyb. 30 kr, vidéki 1. ft.
13. Kereszteléstől jóvolti offert.
14. Ágyasasszony beavatásáért egy kenyér, 1. tyúk.
15. Keresztelésért helyb. 1. ft., vidéki 2. ft.
16. Nagyünnepeken lesz 3. offertoriuma, a negyedik a templom szentelési ünnepén. Ezekből 1/3 a tanítót illeti.
17. Cantatio és colleda helyett fizet egy telkes gazda 4 váltó forintot, ½ telkes 2.ftot, 1/4es 1. ftot. zsellér 30. kr, takszás 15krt.
A cantatio pénzek a tanítóval felesek, a colledából 2/3a lelkészt illeti.
18. Az úrvacsorája alkalmával bejövő pénz 1/6 része a rektort illeti.
19. Egy húsz kapás alá való szőlő, melyet maga tartozik mívelni.
20. Üllővel határos részen legelőföldből egész telek utáni illetéke van.
21. A helységből adandó rozsot, bírónak segítségével a kurátor és egyházfi SzMihály nap táján minden restantia nélkül behozni közelesek.
22. Szinte arra kötelezi magát az egyház, hogy valahányszor és akárhová szükséges lesz, a malomba vinni, szinte a lelkipásztor úrnak minden egyházi és maga fontos dolgaiban eljárónak alkalmatosságot adni, és a parochialis épületeket mindenkor jó és tiszta rendben tartani fogja. – Kelt Maglód April hó 18án 1855.
Jegyzék. Az egyház épületei, földei és mindennemű vagyona után járó terhek és fizetéseket az egyház pénztára viseli.
Ezen maglódi ev. egyház lelkipásztorát illető hívány, mint mely a régebbitől több pontban különbözik, az egyház számosb tagjai jelenlétében előttünk és általunk szerveztetett. Maglódon 1855. April 18.
Cselovszky György, bíró Schnell Károly
Hajdu Pál, tör. bíró mint n. t. pestm. ev. esperesség
M. Tabányi János, esküdt egyik küldöttje
Faklen Adam, esküdt
Potocska Adam. Χ Sárkány Sámuel
Ruttkay Sándor hites jegyző mint esp. küldöttségi tag.
Ezen túloldalon jegyzett s olvasható hívány szerinti jövedelem az elődnek híványilag biztosított jövedelemnél nem kisebb. Sőt ezen hívány kiállítása óta a jelenlegi lelkész jövedelme nemcsak nem csökkent, sőt szaporodást mutat föl. Ugyan is 1859-ben a fekvő birtok a közlegelőnek újabb fölmérése által a lelkész javára 4. holddal, és a tanító irányában 2. holddal gyarapodott. A lelkész és tanító fizetése azonban évről évre egész pontossággal be nem szolgáltatik, s így némi restantiák is mutatkoznak. A lelkésznek külön saját földjei és szőlői nincsenek.
E.) Az iskola
AA.) Iskola tanító van egy. Neve: Krátky Sámuel.
Született Tót-Pelsőczön, Zólyom megyében 1853. febr. 21. 5. gymnasialis osztályt végzett az evang. lyceumban - Selymecen. 1870-72-ig segédtanító volt RKeresztúron. 1872-ik év Októbertől mint rendes tanító működik helyben. 1873-ban Mart. 25-én Losonczon, az állam képezdében a tanítóvizsgát letette és oklevelet nyert, vagy is tanítónak képesíttetett. Szolgálati ideje e szerint nálunk: 8. év.
Kik voltak az egyház iskolájának, előtte, elejétől tanítói? Annak följegyzését már föntebb olvastuk. A tanítói állás önálló; a jegyzői állással nincs egybe kötve és így fizetése is csak önálló.
a.) A tanító képzettsége a kor kívánalmainak megfelel. Erkölcsi jelleme kifogástalan. Az iskolában, úgy mint a községben helyét jól betölti. Családi körében szinte rendes életű. A lelkésszel és az egyház híveivel egyaránt szép egyetértésben és összhangzásban él.
b.) A gyermekek oktatásában híven és lelkiismeretesen jár el. A tanítás óráit pontosan megtartja, sőt a szükséghez képest naponta 6. óránál is többet tanít, s a tanítás folytonosságát kimaradások által nem rontja.
A Szentírás klasszikus helyeit – a kiváló szép diktumokat -, és az istenfélelem érzelmeit a tanulók gyönge szíveibe csöpegtetni igyekszik. A Szent könyvet, s különösen az ujtestamentomot velök megszerettetni iparkodik. Növendékei jól olvasnak és szépen írnak. A tanítás örül a czélszerű és előírt könyveket és segédeszközöket használja.
c.) Az előszabott tantervet megtartja. Tanmódszere elemző és szemléltető s értelemfejtő. Nem magoltat csupán, hanem az értelemre fő súlyt fektet. Növendékei világosan és értelmesen felelnek. Közvizsgái jók, sőt a hivatott iskolavizsgálók szerint, a körlelkész és tanfelügyelő tanúsága szerint, iskolája minta-iskola faluhelyen. A vallást anyanyelven, a többi tantárgyakat mind magyar, hazai nyelven tanítja.
Gyümölcs oltásban és fanövelésben növendékeit – az ezen célra szolgáló fakertben – szinte gyakorolja.
d.) A bevett jó iskolakönyveket használja: a vallástanításnál Luther kis kátéját és Herder szerinti magyarázatát, s a bibliai történeteket használja.
BB.) A tanítványok száma volt ez idén: 54. fiú, és 66. leány. Összes: 120. Az iskola szorgalmi ideje tart különösen Októbertől – május végéig. Nyilvános vizsga van kettő a körlelkész elnöklete alatt, az 1-ső februarb(an), a másik májusban. Iskolamulasztások gyéren fordulnak elő, s a mi van is, rendesen igazolt. Szünnapok vannak a sátoros ünnepeken, és nyári szünidő.
CC.) Az iskolai épület és a tanító lakása elég jó karban vannak. A tanterem álló padokkal, elég világos és tágas. Az iskola hat osztályos. Kisded óvoda a gyülekezetben nincsen.
DD.) Az iskolának külön jövedelmi forrásai nincsenek. A szükségelt kiadásokat az egyház födezi. Alapítványok nem léteznek.
EE.) Az iskolatanító jövedelmeit az esperességileg hitelesített hívány szabályozza. A tandíj a növendékektől külön fizettetik. Az úgy nevezett régente szokásban volt cantatiók és colleda eltöröltettek, de kárpótoltattak.
A tanító rendes híványa a következő:
1. ½ telek után járó szántóföld.
2. Egy kila alá való babföld.
3. Kender és káposztaföld a rét mellett.
4. Van egy telek után járó kaszálója, melyet a gyülekezet lekaszáltat, felgyűjtet és hazahordat. Ezen kaszálónak partosabb részeit saját költségén szántathatja.
5. Cantatiók helyetti fizetésből fele, a colleda helyetti készpénzfizetésből egyharmada.
6. Minden gazdától és zsellértől 1. véka rozs.
7. Minden oskolás gyermektől 1. ft. v. cz.
8. Offertoriumból 1/3 rész, és az úrvacsorai pénzből 1/6. rész.
9. Halottól 15 kr. –
10. Búcsúztatótól 1. ft.
11. Lisztszedés, Balázs-Gergely és ostyasütés. Az ostyasütéshez két kocsi galyfa.
12. Három ölfa.
13. Szüretkor bor-colleda
14. Az iskolához tartozó földeket ugarolni, vetni, ledolgozni, hazahozni, és az oskolaudvarból a trágyát kihordani, malomba vinni s hazahozni az egyház tartozik.
15. Az iskolás gyermekek télen vagy fát hordanak a fűtésre, vagy fizetnek egyenként 30 krt.
16. Sabbatalia, vagy minden oskolás gyermek 7. kr. p.p.
17. Az üllői határnál van egy legelőből kihasított 40. öl széles és 60. öl hosszú dézsma nélküli föld, mely szőlőnek használtatik.
18. Van egy szérűskert a csabai út mellett.
Ezen a maglódi ág. ev. egyház iskolatanítói híványa, az előbbenitől némely pontokra eltért, általunk, mint a ttes, pestm. esperesség küldöttjei által, több egyháztagok jelenlétében újra szerveztetett. Maglódon, 1855. April 18.
Cselovszki György Schnell Károly
bíró péteri lelkész, ez alkal
mint a nt. pestm. ev. esperesség
egyik küldöttje.
Jegyzet: Ehhez járul az 1859-ik évben kihasított Sárkány Sámuel
Legelő illetőség a temető fölött, 2. hold szántóföld pilisi lelkész és
küldöttségi tag
A tanítólak és iskola jó karban van. A tanítólak áll 3 szobából. Az iskolai épületben van két tanterem.
FF.) Az iskolának külön ügyelője nincsen.
GG.) Az iskola a legszükségesebb könyvekkel és tanszerekkel el van látva. Vannak fali táblák, számoló gép, kis atlasz, glóbus, és Európának, meg Magyarországnak nagy kiadású térképe, és természettani ábrák. Iskolai könyvtár nincsen.
HH.) A körlelkész csak vizsgák alkalmával látogatja meg az iskolát, és a tapasztaltakról jelentést tesz az Esperességhez.
F.) Bábák.
A megye meghagyásából van egy okleveles bábája a községnek.
G.) Sírásók.
Sírásó jelenleg M. Nagy Pál, a ki egyszer s mind harangozó is. A fenálló szabályok szerint elég mélyen ássa a sírokat. Fizetése a községtől consipatio, és minden sír után járó stóla.
H.) Szegényintézetek.
A szegényekre nézve van külön községi alap, s így az árvaügyet is a község a megye felügyelete és ellenőrzése mellett kezeli. Choralisták nincsenek. Lelkészi és tanítói özvegyek
számára szállások szinte nincsenek. Az özvegyekről az illető rokonság gondoskodik.
I.) Évfordulati ünnepek.
Az aratási ünnep vasárnapja. Azután a templomszentelési ünnep egyszerre a reformatio ünnepével Oktober végén vagy Nov. elején. A bírónak és a bíráknak fölesketése a község, illetve a megye hatásköréhez tartozik.
K.) Sérelmek.
a.) A gyülekezet részéről.
b.) A lelkész részéről – nincsenek
c.) A tanító részéről – nincsenek.
L.) Visszaélések.
A farsangi dáridók, a keresztelési házassági, temetési lakomák és torok divatban vannak, de az illendőség korlátait nem hágják át, s kivált botrányosan nem szoktak lefolyni.
Irtam Maglódon, pest-pilis-solt-kiskun megye, 1880-ik év sept hó 10kén
Kemény Sámuel
helyb. Ev. lelkész
Dr. Szeberényi Gusztáv
superintendens
Achim Mihály
látogatási jegyző Hargóczy József
pestmegyei ev. főesperes
Wodianer Béla mint
magam és mint Földváry esperesi felügyelő
úr helyettese is.
A maglódi ágost. H. evang. egyházban 1880. évi sept. 10-én tartott kánonszerű látogatás alkalmával a következők rendeltettek:
1.) Az 1840.-dik évi látogatási jegyzőkönyv a levéltárban nem lévén meg, utasíttatott a lelkész úr, hogy u. a. jegyzőkönyvet az esperességi levéltárból kikérni, másolatban a helyi egyház levéltára számára megőrizze.
2.) Minthogy az egyház levéltári szekrénnyel nem bír, meghagyatik a gyülekezetnek, hogy habár egyszerű, de biztosan zárható szekrényt szerezzen. Ngos Wodjaner Béla helyi felügyelő úr ily szekrénynek saját költségen leendő megszerzését az egyháznak felajánlani kegyes volt.
3.) A templomi szent edényeknél tapasztaltatván, hogy azok nincsenek felirattal ellátva, szükségesnek találtatott és utasításul adatott, hogy azokra lehetőleg a megszerzési esztendő, de mindenesetre legalább az egyház, mint tulajdonos neve rávétessék.
4.) Nem lévén az egyháznak ez idő szerint semmiféle tőkéje, az itteni viszonyokat tekintetbe véve ajánlja a főtisztelendő és nagyságos Superintendens úr, hogy a jobb termésű évek egyházi tőke gyűjtésére felhasználtassanak, a hívek annak nevelésére minden kedvező alkalommal buzdíttassanak. A helyi felügyelő úr ő nagysága ily tőke alapjául huszonöt forintot azonnal kegyesen fel is ajánlott.
5.) A felolvasott jegyzőkönyvből kitűnvén az, hogy itt a reggeli istentisztelet
nem tartatik az egész éven át megszakítlanul, a katechisatio pedig egyáltalában nem, meghagyatik, hogy úgy az első mint az utóbbi mulhatlanul gyakorlatba vétessék.
6.) Miután a jegyzőkönyvbe felvett lelkészi és tanítói hívány nem felel meg egészen annak, a mely szerint a lelkész és tanító úr javadalma mostanában kiszolgáltatik, meghagyatik az egyháznak, hogy a módosított híványokat a nt. esperesség által szentesíttetni el ne mulassza.
7.) A péczeli fiók egyháznak jövője kétes lévén, úgy hogy ott külön ágost. Hitv. evang. felekezeti tanító alig alkalmazható és mégis ott külön fekvősége van az egyháznak, ezek jövőjéről és az ottani vagyon biztosításáról a Közegyház számára az ottani viszonyok legnagyobb kímélésével az egyház gondoskodjék.
Dr. Szeberényi Gusztáv
superintendens
Hargóczy József
pestmegyei ev. főesperes
Wodianer Béla mint
magam és mint Földváry esperesi felügyelő
úr nevében is
Achim Mihály
látogatási jegyző
Kemény Sámuel
helyb. lelkész
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Jegyzőkönyvi bejegyzések
(1840-ből)
A túlsó lapon V. szám alatt említett 75. v.f(orint)ból álló heverő pénznek értelmében, Te(kin)t(e) tes Lipthay Sándor Földes Úrtól, felvétetett 3400. égett tégla, mellyből, még haza hozatott, maid fele szét törődött s haszonvehetetlenné lett. Az épségben maradtból pedig a Lelki Pásztor azonnal kirakatta a már végképpen el-kopott templom alját; az ajtó eleibe pedig, melly az essőktől, szelektől és napsúgároktól maid nem romladásához sietett – egy újj tsinos kápolnát építetett, a népnek igen nagy kedvezésére. A nagyobb darab téglákból pedig, a paplaki falak mellett kirakattatott az úgynevezett gang. E szerint a Lipthay Úrnál hevert adósságnak további követelése, megszűnt. E megtörtént 1840-ben Aprilis 12-dik napján.
Horetzky János Gábor
Lelki Pásztor
Örökös emlék 1843-dik évről
Anno 1843. Június 15-kén feltétetett á toronyba az á nagy harang, mely á volt őszve repedezettnek fejében bétserélve újonnan készíttetett Budán, Herkwy Jósef által, 55. fonttal nehezebb á voltnál, tehát é mostani nyom 355. fontot. Reá ment 235. forint 24. kr váltóba, mint reá fizetés á vóltra. Ez Á kőlcség így ment végbe: hogy fizetett: félhelyes 5. fertályos 3. zsellér 2. forintot. Házatlan zsellér 1 for. özvegy 30 krt. Ebből annyi jött bé, hogy á templomba négy új ablak is tsináltatott 120. for. vban.
Horeczky János Gábor. mk.
Lelkipásztor –
Qui penes opus hoc multa tulit, fecitque, sudavit et alsit
(Nyers fordítás: Aki fizette ezt a munkát, sokat eltűrt, tett, izzadva és dideregve.)
Örökös emlék 1846-dik évről
1846. Júliusban megújjítatott á régi megavúlt oltáromi kehely és ostya tányér, hozzá alkalmaztatott fekete bőrös tokkal. Hetven, (?) 70. w(?) forintokon Pesten Laky Károly ezüst műves által. Ugyan ez á megújjíttatott kehely, azon 1846-dik évi Július 29-kén, mint Szentháromság után 6-dik vasárnapján innepélyesen felszenteltetetett á gyülekezet előtt. Ide van emlékül fűzve, legalább á könyörgés.
Horeczky János Gábor mk.
Lelkipásztor.
Emlékül.
Az 1862-ik esztendőben következő önkéntes adakozások jegyzésre méltónak találtattak:
1., A kecskeméti újtemplom építéséhez a maglódiak lelkészök lelkesítése folytán - 17. Fttal járultak.
2., Nem levén az egyháznak ostyasütő vasa, ennek megvételére következő legények adakoztak: Ubicsni Mihály béres, 50. kr. – Miklós Mihály 20 k. – Z. Potocska János 20 kr. – Fehér József – 40 kr. – Tabányi Pál, Mihály és György = 60. kr. – Medvegy János 20 krt. – H. Varga János 30. kr. – B. Szever János – 20. kr. –
3., A gyámintézetre, mely a híveknek különösen pártfogásukba ajánltatott - - egy templomi offertoriumból bejött 1. f. 80. kr. o. é. – Egyesek – fájdalom! Semmi részvétet e közhasznu ügy körül nem tanúsítottak, - csupán egyetlen özvegy 40. krat e szent célra áldozni fizetett. –
Kelt helyb.
Kemény Sámuel mk. helyb. pap
